Sérült gyermek együtt játszik az apjával

Képzeljen el egy játszóteret, ahol az egészséges gyerekek együtt játszhatnak sérült testvéreikkel, barátaikkal, társaikkal. A sérültek végre kimozdulnak otthonaikból és visszakapják a játszóteret, ami nekik is jár. Új élményekhez jutnak, elfelejthetik egy időre a gyógytornák mókuskerekét. Az egészségesek pedig végre látnak emberközelből sérült gyereket, sőt megtanulnak konstruktívan együtt működni velük, s ez a képesség – a mással, a szokatlannal, a normáltól eltérővel való konstruktív és rugalmas együttműködés – felnőtt életük egyik legértékesebb képessége lesz.… Tovább a teljes cikkre...